Névadónk, Muharay Elemér

1901. október 20-án született a Jászberényhez tartozó Hajtapusztán, anyja Velkey Amália, apja Muhoray Mihály, aki - miután csekély földjén népes családjával nem boldogult- vasúti alkalmazottként dolgozott Kispesten.

Iskoláit nehéz körülmények között, megszakításokkal végezte. 6 elemi után mint pályafenntartó munkás a vasútnál dolgozott. Később más alkalmi munkák vállalása mellett magánúton fejezte be a 4 polgárit, majd a reálgimnázium 5. és 6. osztályát. 1922-ben elvégezte a Mattyasovszky-Bolváry színész és rendező iskolát. Mivel elhelyezkedni nem tudott, ismét alkalmi munkákat vállalt.

1926-28 között külföldön, Francia- és Németországban tanulmányozta az ottani színházi életet. Már akkor érlelődik benne a gondolat a népművészetek és a modern művészeti törekvések összekapcsolásában rejlő, a nemzeti kultúrákat megtermékenyítő lehetőségekről. 1928-ban végleg hazajön és vidékre szerződik színésznek és rendezőnek. 1931-ben megkapja a pesterzsébeti Erzsébet Színház színháznyitási engedélyét. A színház igazgatójaként kezdeményezi a "Klasszikus sorozat olcsó bérletben" akciót. Amikor a munkásközönséget is szervezni kezdi, a város vezetősége visszavonja a helyiség-engedélyt. Rövid ideig a Magyar Színházban dolgozik, azonban hasonló okokból onnan is kitiltják.

1934-ben bekapcsolódik az Új Thália színház szervezésébe. 1934-36 között a Magyar Írás folyóirat szerkesztőségi bizottságának tagja, színi- és filmkritikusa. A Prágai Magyar Hetilap cikkírója. 1935-37-ig a Kelet Népe folyóirat szerkesztője, Szabó Pállal, Barsi Dénessel majd Tatay Sándorral dolgozik. (1939-től Móricz Zsigmond lesz a lap főszerkesztője, Muharay Elemér ezután is a lap munkatársa marad.)

1936-ban létrehozza a Művész Stúdiót, melynek meghatározott célja Bartók és Kodály szellemében a magyar játékszín és tánc kifejlesztése "a modern magyar színművészet megújhodása érdekében". Közben intenzív néprajzi tanulmányokba és gyűjtésbe kezd. A Stúdió munkájában több neves néprajzos szakember vesz részt (köztük Györffy István és Viski Károly professzorok). 1938-ban a Művész Stúdiót rendészeti okokra hivatkozva bezárják.

1938-ban elindítja a Faluszínpad Mozgalmat, az 1939 nov. 25-én a fóti bemutatón 140 paraszt és munkásszereplő közreműködött. Maguk készítették színpadukat, jelmezeiket. A bemutatónak nemcsak országos, hanem külföldi visszhangja is támadt. Az akkori sajtó "a legjelentősebb kulturális kezdeményezés"-ként méltatta. Az"ötezer faluszínpad" terve azonban nem valósulhatott meg. A fóti siker után, azon a címen, hogy illetéktelenül avatkozott be a népművelésbe, Muharay Elemért az ország minden falujából kitiltják.

1939-ben megalakítja a Vasas Színjátszók népi csoportját. A Vasas székházban tartott nagysikerű bemutató után a rendőrség nem engedélyezi a további előadásokat. Később az angyalföldi leventékből alakít népi együttest, de velük már csak a főpróbáig jut el. A Magyar Színházban tartott nyilvános főpróbát karhatalommal oszlatják szét.

1941. májusában megrendezi a nagyszabású Csíksomlyói Szabadtéri Játékokat több mint húszezer néző előtt. Ez alkalommal elsőként elevenítette fel a csíksomlyói ferencesek által őrzött középkori misztériumjátékok egyikét. Ebben az időben a vallásos ifjúsági egyesületek és szakszervezetek keretében tudta csak megvalósítani elképzeléseit.

1942-ben felkérik a Levente Központi Művészegyüttes vezetésére. Az együttes sikeresen szerepel a weimari és firenzei ifjúsági találkozókon. Ez a csoport volt a legjobbja a firenzei nemzetközi színjátszó versenynek.

1943 - ban a Szárszói Konferencián "Népi kultúra, közösségi kultúra" címmel tart előadást.

1945 márciusában belép a Nemzeti Parasztpártba. A Budapesti Nemzeti Bizottság tagja. Létrehozza a Szabadmûvelődési Akadémiát. A Magyar Szabadszínjátszók Országos Szövetségének elnöke. 1945. március 15-én elindítja népi színjátszó csoportját, melyet ma is a nevével emlegetnek. 1946 március 4-én a „Muharay Együttes” (hivatalos nevén Népi Ének, Tánc és Játékegyüttes) bemutató előadást tart a Nemzeti Színházban. Ezután 2 és fél év alatt Budapesten és vidéken az Együttes több mint 150 előadást tartott.

1948-tól a Nemzeti Parasztpárt kulturális osztályának vezetője, majd a Szabad Művelődési Tanács tagja lesz. Időközben megszervezi a Népi Együttesek Művészeti Kollégiumát. 1951-ben megalakul a Népművészeti (majd Népművelési) Intézet melynek Néprajzi Osztályát vezeti 1960-ban bekövetkezett haláláig.1959-ben a már beteg, az ’56 után munkalehetőségétől és munkatársaitól ismét megfosztott Muharay Elemér még színpadra vihette a "Gyöngyös Gyöngyi szép szerelme" című darabját, Kodály Zoltán zenei közreműködésével. A szeptemberi bemutatót 4.000 személyes, zsúfolásig telt szabadtéri színpadon tartják meg, Kodály jelenlétében. Ezután Muharay Elemér végleg ágynak dől és 1960. február 2-án meghal.

Együttesünk 1976. április 24-én vette fel a Muharay Elemér Népi Együttes nevet, mivel az 1950-es évek elején ő bábáskodott a népi együttes újjászületésénél, szellemisége továbbra is meghatározza csoportjaink munkáját.